Az elmúlt évek piaci igényei alapján – saját tudományos tevékenységünk és az üzleti partnerektől kapott megbízások teljesítésén túl – egyfajta hídképző szerepet is kialakítottunk, melynek célja, hogy elősegítsük az üzleti szervezetek és a kutatási szféra közötti eredményesebb tudástranszfert.
Ezen tevékenységünk keretében segítséget nyújtunk
- a valós kutatási igények azonosításához, a kutatási projektek generálásához és kidolgozásához,
- a kutatás finanszírozó pályázatok vagy egyéb források kereséséhez,
- a megfelelő kutató partnerek megtalálásához,
- a kutatási projektek sikeres projektmenedzsmentjéhez,
- K+F megbízások eredményeinek független értékeléséhez, lektorálásához.
Több jelentős módosítás is életbe lépett 2012. január 1-ével a kutatás-fejlesztési tevékenységekre vonatkozó törvényi szabályozásban. Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – a legfontosabb jogszabályi hivatkozások olvashatók:
2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról
- II. Fejezet – Értelmező rendelkezések: új definíciót kaptak az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés és kutatás-fejlesztési megállapodás fogalmak, a Frascati kézikönyvre vonatkozó hivatkozások hatályukat vesztették.
2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról
- Az innovációs járulék összege már nem csökkenthető a saját K+F tevékenység közvetlen költségével, vagy a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő, és a közhasznú szervezetként, illetve annak keretében működő nonprofit kutatóhelytől a saját tevékenységhez megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenység költségével.
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
- Fogalmak: 4. § 32. “Saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység: az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít; saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének minősül a kutatásfejlesztési megállapodás alapján, közös kutatás-fejlesztési tevékenység keretében egymás között megosztva végzett kutatásfejlesztés tevékenység közvetlen költsége is.”
- Az adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek: 7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti: t) az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége – a korábbi évekhez hasonlóan – bizonyos feltételek mellett társasági adó alap csökkentő tételnek minősül.
- Fejlesztési adókedvezmény: 22/B. § (1) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe: f) a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén, feltéve, hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését eredményezi.
- Átmeneti rendelkezések: 29/Q. § (2) “Az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között, továbbá a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel 2011. december 31-ig elszámolt bérköltség után az e törvény 22. § (10) bekezdésének 2011. december 31-én hatályos szövege szerint meghatározott adókedvezmény utoljára a 2014. évi adóalap utáni adóból vehető igénybe.” Ezen adókedvezmény kivezetésre kerül, a 2012. évi bérköltségek után már nem alkalmazható.
- 3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez A) Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások: “A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen: 15. a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, ha az adózó vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez nem kapcsolódik.”
1990. évi C. törvény a helyi adókról
- Az adó alapja: 39. § (1) “Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.”
- Értelmező rendelkezések: 52. § 25. “Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 4. § 32. pontja szerinti saját tevékenységi körben megvalósított K+F tevékenység közvetlen költsége, figyelemmel a Tao tv. 31. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltakra.”
A 2011-ben vagy korábban végrehajtott kutatás-fejlesztési projektek K+F jellegének meghatározásához (innovációs járulék csökkentő tétel) nyújt segítséget a Frascati kézikönyv, mely megtekinthető itt.
Tekintse meg fontosabb referenciáinkat és illusztrációs példáinkat!